Régi magyar gyümölcsfajták kultúrája, gyűjtése és bemutatása

 

A középkorban Magyarország Európa jeles gyümölcsös kertje volt, szinte Édenkertként tartották számon. A török után néhány nagy gyümölcsész (pl. Bereczki Máté) munkássága nyomán, habár csak részlegesen, de mégis sikerült helyreállítani az előző kedvező állapotot. A magyar kertészet és a földműves lakosság szorgalma a Kárpát-medence számos területén a legutóbbi időkig megtartott számos régi gyümölcsfajtát. Az elmúlt évtizedek során azonban az ipari társadalmak egyenlősítő, világméretű előretörése jórészt kiszorította ezeket a régi, ipari termelésre kevésbé alkalmas fajtákat. Bár szerencsére néhány nagy gyűjteményben sok száz értékes fajtát megmentettek a génbankokban (például Újfehértón, a Corvinus Egyetemen vagy Kovács Gyula pórszombati pomológusnál és más gyűjteményekben), e gyümölcsfajták újbóli széleskörű termesztése még várat magára. Sőt modern világunkban magának a kertészkedésnek a megkedveltetése is embert próbáló feladat.

 

Mintegy 6 éve néhány gyulai kertbarát régi fajta gyümölcsfákkal kezdett el foglalkozni. Gyula városa és a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési, Kulturális és Környezetvédelmi közhasznú Közalapítvány kezdettől támogatta a törekvéseket. Először Erdélyben, a Felvidéken, valamint Békés és Zala megyében gyűjtöttünk. Megtanultunk oltani, szemezni. Néhány év múlva létrehoztuk a Régi Gyümölcsfajták Baráti Körét. Hivatásos kertészek és kertészeti cégek is beléptek hozzánk. Beültettünk Gyulán egy 1 hektáros területet régi fajtákkal (az állományunk: 43 fajta alma, 13 körte, 7 cseresznye, 6 sárgabarack, 3 fajta meggy volt a kezdet). Így 3 éve összességében 150 régi fajtájú oltványt ültettünk el. Azóta ez a szám már lényegesen nőtt. Ez a városi tulajdonú terület, a Régi Gyümölcsfajták Kertje egyébként oktató, bemutató és leendő pihenőkert.

 

Kertünkben 2014. március 22-én, majd 29-én Tündérkertet létesítettünk Gyulán a Kálvária dombnál (hasonlóan, mint azt Kovács Gyula tette a Dunántúlon és szerte a Kárpát-medencében): a város iskolásai számára ültetési gyakorlatot szerveztünk, ahol a diákok örökbe fogadhatták és elültethették a fákat. Azt vállalták, hogy szüleikkel együtt gondozzák, öntözik az oltványokat. Megállapodtunk velük és a szülőkkel, hogy a gyümölcs fele az övéké lesz majd, a másik felét pedig a Kert fenntartására fordítjuk. Közben két középiskolával megállapodást kötöttünk diákok számára önkéntes kerti munka végzésére.

 

Emellett Gyulán több tankertet is létrehoztunk a Baráti Kör tagjainak magántulajdonú kertjében. Itt is oktatjuk barátainknak a hagyományos kertészkedés műfogásait (például vadalanyok nevelését, alanyok előkészítését a nyári szemzésre, kis faiskolák működtetését, a növekvő fák gondozását). Így akarjuk bevonni mindazokat, akik kedvet éreznek a kertészkedéshez. E célból két alkalommal megyei oltási gyakorlatot is rendeztünk nagy részvétellel. Az összejövetelre távolabbi vidékekről is érkeztek érdeklődők. Egyszer pedig a gyakorlatot Kalotaszegen (Magyarvalkón) tartottuk igen nagy érdeklődés mellett. Számos más erdélyi településről is eljöttek az oltást megtanulni.

 

Már évekkel ezelőtt indíttatást éreztünk arra, hogy Gyulán kívül is terjesszük ezt a hasznos foglalatosságot. Kalotaszeg, Udvarhely-szék és más erdélyi tájak, a távoli magyar vidékek is lehetőséget, inspirációkat adtak. Kalotaszeg református lelkészei és a gyülekezetek körében pedig 2011-ben javasoltuk módszerünk alkalmazását a régi egyházközségek és iskolák mintájára („létesítsünk tankerteket !”- írtuk a lelkészeknek).

 

Forrás: Dr. Pocsay Gábor

Fotók: Dr. Pocsay Gábor és Rusznyák Csaba

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA

*