A Gyulai Göndöcs-kert története

 

A jelenlegi park területe a XIX. század végén alakult ki. A régi Fehér-Körös egyik mellékágának az útvonalába esett. 1884-ben Göndöcs Benedek indítványozta, hogy a Sugárút (ma: Béke sugárút) nyugati oldalán népkertet létesítsenek. A Holt-Körös mocsaras területeit feltöltötték, majd megvásárolták a szomszédos telkeket. Az így létrejött, egybefüggő zöldterületet közösségi parknak szánták. 1886-ban nagy érdeklődés mellett, ünnepélyesen megnyitották a Népkertet. A terület megnyitása óta közösségi tér. Lényegében a park funkciója nem változott, csak gazdagodott. 1887-ben Göndöcs Benedek felszólalt a népkerti Pavilon építése mellett és javaslatát a többség egyetértésével elfogadták. 1888-ban tették le az épület alapkövét, majd 1889-ben Blaha Lujza vendégszereplésével átadták a kulturális és egyéb rendezvényekre szánt impozáns épületet, a Pavilont (ma: Vigadó). A felújított kétszintes, neobarokk épület ma is dísze környezetének, s régóta helyi védelem alatt áll. 1890-ben a Városi Tanács gyalogjárót készített a sugárúti bejárótól a csarnokig. 1892-ben Göndöcs Benedek meg akarta nagyobbítani a Népkertet. A kert planírozását és befásítását a pavilon haszonbéréből befolyt összegből, a begyűlt adományokból, és a saját pénzéből kívánta fedezni, ez utóbbira azonban nem került sor, hiszen az adományokból befolyt összeg már elegendőnek bizonyult.

 

1894-ben Göndöcs Benedek halálát követően kapta a park a Göndöcs-kert nevet. 1895-ben adták át a neoklasszicista, egyszintes, dór oszlopos, timpanonos építményt, amelyet múzeumnak szántak (ma: Kohán Képtár). Bár az épület a legutóbbi felújítás, átépítés után jellegében megváltozott, a régi épület elemei helyi védelem alatt állnak. A Pavilon kicsinek bizonyult a színi előadásokhoz, így 1901-ben felépítették az Erkel Ferenc Színkört, amely nyári faszínházként funkcionált, emellett különböző rendezvények helyszínéül is szolgált (majális, tűzoltó zenekari fesztivál stb.) A sétatér mellett teniszpálya és korcsolyapálya is helyet kapott. 1904-ben leplezték le a körönd bejárati részére helyezett Erzsébet szobrot, amely ma a Csiga-kertben található.

 

1909-ben a Göndöcs-kertet jelentősen kibővítették és az azt követő években 30 padot is kihelyeztek. Az 1929-30-as években további parkrendezésre került sor, ekkor helyezték el innen a sportpályákat (tenisz, korcsolya) más helyszínekre és fásításra is sor került. A Városi Tanács 200 öl területet gyermekjátszótérnek jelölt ki. 1931-ben a Göndöcs-kert öntözésére és tűzoltás céljára motoros fecskendőt és megfelelő tömlőket vásároltak. 1932-ben az Erzsébet szobor a Gróza-parkba került, a báró Wenckheim Béla szobor helyén pedig felállították a Göndöcs szobrot. 1932-ben rendezték a Göndöcs-kert mögötti Holt Körös medret (ma: Ferencesek tere). 1935-36-ban tovább rendezték a Göndöcs utcának a Vad-, Patócsy- és báró Wenckheim Béla utcák közti szakaszát. A Göndöcs utcában lévő telkekhez 152 öl területet engedtek át, viszont a Göndöcs-kertből 200 öl területet az utcához csatoltak. 1936-ban a Göndöcs-kertben vízvezetéket és katonai zenekar céljára zenepavilont építettek.

 

A második világháború idején a Göndöcs-kert a szovjet hadsereg gyulai hadikórházának temetkezőhelyeként is szolgált. Idézet a ”Város a front mögött” című könyvből:

„A polgári és a szovjet katonai hatóságok között az elesett szovjet hősök temetőjének kijelölése kérdésében támadt ellentét. A szovjet katonai parancsnokság a kórházparancsnokkal egyetértésben a város közepén, a Göndöcs-kertben kívánt katonai temetőt létesíteni. A város vezetősége – kizárólag egészségügyi okokra hivatkozva – állást foglalt az ellen, hogy a város egyetlen belterületi parkjából katonai temetőt létesítsenek. Azonban álláspontját nem tudta elfogadni, és a kórházak működése alatt a temetkezések folyamatosan a Göndöcs-kerti szovjet katonai temetőbe történtek. Később aztán a Fegyverszüneti Ellenőrzőbizottság vezetőjének hozzájárulásával a Göndöcs-kertből díszes, katonai temetőbe helyezték örök nyugalomra a kórházakban elhunyt hősi halottakat.”

 

Az 1960-as években lebontották a faszínházat, a zenepavilont, átalakították a régi épületeket, s környezetüket. Az 1970-es években épült fel a művelődési ház, a korábbi épületektől jelentős mértékben eltérő stílusban. A legutóbbi felújítás során azonban szervesebben épül be a környezetébe. Szintén ezekben az években épült meg a város 40 méter magas víztornya. A víztorony építészeti érdekessége, hogy az ország első olyan csúszó zsaluval épült vasbeton tornya, amely fölfelé szélesedik. Bizonyos szinten technológiatörténeti érdekesség, melyet tovább fokoz az, hogy a tetején napfizikai obszervatórium létesült.

 

Az 1990-es évek elején a Göndöcs-kert Ajtóssy-Eötvös utcai sarkán álló három régi, rossz házát lebontották és itt építették fel a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnokot. A rendszerváltást követően a park kissé elhanyagolt állapotban volt, a már nem működő nyilvános WC tovább rontotta az összképet. Az ott található Vöröskatona szobor és a Szabadság-emlékmű később elkerült a Közüzemi Kft. külső raktárába.

 

2014-ben avatták fel a város – sőt, az ország – egyik legnagyobb, közel 2000 fő tiszteletére állított emlékművét, a XX. Századi Hősök és Áldozatok Emlékművet. Az emlékmű Kohán György háborús témájú mozaik alkotását is tartalmazza. A park egy nagyszabású beruházásnak köszönhetően teljesen megújult, a Göndöcs-kert teljes rehabilitációjára és funkcióbővítésére 2014-ben kerülhetett sor. Ekkor készült el az egykor meglévő, most újra felépített Zenepavilon (Filagória) is. Az elmúlt évben átadásra került a Kohán Képtár új épülettömbje és a Gyulai Vigadó épülete is, a parkban korszerű játszóteret, fitness parkot, pétanque-pályákat alakítottak ki, de helyet kapott egy pihenőkert, egy „kőlabirintus” és egy amfiteátrum is. A parkban zömében impozáns örökzöldek, platánok, vadgesztenyék és egyéb lombhullató fák találhatóak. Természetesen óriási felületen gondozott gyep várja a látogatókat. Utak, terek, parkolók, sétányok és járdák biztosítják a nagyközönség és a járművek közlekedését. A park területén készített járófelületeket korszerű, színes térkővel, ill. kockakővel burkolták, ezen kívül használtak még kavicsot és murvát is. A Göndöcs-kert teljes megújulása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2014-ben Gyula városa arany minősítést ért el az „Entente Florale Europe” nemzetközi virágosítási versenyen.

 

A mai Kohán Képtár épületében sokáig a Városi Könyvtár, majd a művelődési ház B. épülete, a „táncterem” működött. A tavalyi év végén az Erkel Ferenc Multifunkcionális Térségi Közösségi Központ belső és külső rekonstrukciója is megtörtént, ünnepélyes átadására 2015. november végén került sor. A megye legnagyobb befogadóképességű művelődési központja mintegy félmilliárd forintból újult meg. A beruházás során a színpadtechnika mellett a fény- és hangtechnika, valamint a nézőtér is megújult. A térségi közösségi központ a szórakoztatás mellett képzési, közösségi feladatokat is ellát, illetve közművelődési tanácsadó szolgálatot is működtet.

 

Készítette: Szászné Dr. Várkonyi Adrienn

Fotók: Bagyinszki Zoltán és Szászné Dr. Várkonyi Adrienn

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA

*