A Ladics polgárház és gyűjteménye

 

A Ladics család hagyatéka különleges érték, egyedülálló történeti dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. A tizenkilencedik századi polgárság világának a Ladics-ház 8 enteriőr-szerűen berendezett terme az egyedüli, eredeti helyén fennmaradt tanúja. Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári együttes, melynek keretében úgy a tárgyi, mint az irattári és dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. A hagyaték magába foglalja a család XIX. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt. Általa megismerhetővé válik a dualizmuskori, illetve a két világháború közötti Magyarország polgári kultúrájának teljessége. A gyűjtemény a Ladicsok másfél évszázad (a XIX. sz. első harmadától az 1970-es évekig) alatt gyűjtött és megőrzött személyes és használati tárgyainak, valamint a teljes könyvtárának és irattárának együttese.

A hagyatékot az utolsó két gyulai családtag Ladics György és Margit 1978-ban adományozta a városnak életjáradék fejében. A hagyatékon jelenleg három intézmény osztozik: a Ladics ház a hagyaték tárgyi anyagával és az irattári anyag nagyobb és a könyvtári anyag kisebb részével a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft kezelésében van, míg a fennmaradó irattári anyag a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, a könyvtári anyag nagyobb hányada pedig a Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyűjteményébe tartozik. A Nonprofit Kft. kezelésében lévő Ladics házhoz tartozó gyűjteményének főbb adatai számokban a következőek: 2000 egyedi leltározott és mintegy 1500 leltározatlan tárgy, valamint 7900 egyedi leltározott és mintegy 10000 leltározatlan dokumentum. A Ladics Házban a hagyaték múzeumi részéből 1989-ben állandó kiállítás nyílt, ahol nyolc, enteriőrszerűen berendezett helységben ismerkedhet meg a látogató a polgári lakáskultúra és életmód emlékeivel, valamint a Ladics család történetével.

 

A lakóház az 1801-es tűzvész után épült, s mai formáját többszöri átépítés után az 1870-es években nyerte el. Beosztásában és berendezésében egy XIX. század végi polgári otthont ismerhetünk meg általa. A folyosóról először az úri szobába lépünk be, mely a férfiak világa volt. A családfő itt fogadta vendégeit s egyben ügyfeleit is, hiszen ez a szoba egyben dolgozószobaként is funkcionált. Ladics György neves ügyvéd volt csakúgy, mint fia Ladics László, s magánpraxisukat ennek a szobának a falai között folytathatták. A berendezés is ennek megfelelő. Különösen szép darabja a tabernákulumos íróasztal vagy a pipatórium. Továbbhaladva a női szalonba jutunk, itt a ház asszonya fogadhatta vendégeit. Berendezése a reformkor hangulatát idézi biedermeier bútoraival. A következő szoba a nagyszalon és téli ebédlő. Itt kapott helyet az a késő biedermeier pianínó, mely vendégek fogadásakor vagy családi vacsorák alkalmával a társaság szórakozását szolgálta. A szoba különösen értékes tárgyai a vitrinben elhelyezett XVIII. századi meisseni porcelánok, valamint az a kis bambusz asztalka, melyet Erkel Ferencnétől kapott a család. Az eddigi társasági tér után a hálószobák sorához érkezünk. Első ezek közül a szülői háló, majd a fiú és a leányháló. A sok értékes tárgy közül a szülői hálóban a lengőkaros tükröt, a fiúhálóban a felhajtható mosdószekrényt emelhetjük ki, míg a leányhálóban a falakat díszítő rajzokat, melyek a család ügyes kezű leányait dicsérik. Továbbhaladva az üvegszobába érkezünk, mely a család a nyári ebédlője volt. Itt egy tíz személyre terített asztal uralja a teret, míg két oldalt értékes porcelánokat tartalmazó tálasokat találunk. A ház valamennyi helységét értékes festmények, családi portrék és fotók díszítik és az első négy szoba eredeti fal és mennyezet festése is megmaradt tovább emelve a ház előkelő hangulatát. A ház hátsó részében, mely sajnos egyenlőre nem látogatható, kapott helyett a fürdőszoba, a konyha és a kamra, melyek a hátsó folyosóról voltak megközelíthetőek. A házhoz tartozik még kocsiszín, istálló és cselédlakás, melyek teljesen körülzárják az udvart.

 

A ház bemutatása után végezetül néhány szóban emlékezzünk meg annak lakóiról a Ladicsokról is. A család első gyulai tagja Ladics György ügyvéd volt, akihez házasság útján került a ház 1863-ban. Az egyszerű szarvasi iparoscsaládból származó Ladics György szép karriert futott be, többek között a grófi családok ügyvédje is volt, s élete végén már a város egyik legvagyonosabb és legelőkelőbb polgárát tisztelhetjük személyében. Fia Ladics László az apja nyomdokaiba lépve tovább öregbítette a család hírnevét, mint takarékpénztári igazgató és a Gyulai Casinó elnöke. Öt gyermeke született, orvos, katonatiszt banktisztviselő – további jellemző polgári hivatások képviselői – kerültek ki körükből. Hárman közülük soha nem alapítottak családot, s a két utolsó gyulai tagja a családnak Ladics György és Margit az 1970-es évek végén a városra hagyományozták életjáradék fejében házukat és a több nemzedék által összegyűjtött és megőrzött értékes gyűjteményt.

 

Készítette: Dr. Németh Csaba és Dr. Bódán Zsolt

Fotók: Bagyinszki Zoltán

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA

*