Gyulai Várszínház

 

A Gyulai Várszínház minden tekintetben kiállta az idő próbáját és országosan számon tartott sajátos arculatú rangos művészeti rendezvény lett. Hatékonyan hozzájárult Gyula idegenforgalmának fejlődéséhez, jó hírnevének, vonzerejének erősödéséhez. A Gyulai Várszínház jogosan kerülhetne a Magyar Értéktárba, hiszen létrehozásakor, 1964-ben ez volt az első várszínház az országban, amelyet aztán sok másik követett Magyarország különböző váraiban. Itt honosult meg hazánkban először az, hogy egy történelmi helyszínen, egy várban, színházi és más előadó-művészeti előadásokat játszanak, mutassanak be. A történelmi tér, a szép épített örökség, a látványos környezet népszerűvé tette ezeket a szabadtéri előadásokat a nézők körében. Gyula mára nélkülözhetetlen színfoltja a hazai szabadtéri játékok gazdag palettájának.

 

A Gyulai Várszínház, Magyarország egyik legrégebbi szabadtéri színháza, nyaranként Közép-Európa egyetlen, épen maradt síkvidéki téglavárának udvarán működik 1964 óta. Mára a Gyulai Várszínház neve az egész országban ismert. Az első bemutató Victor Hugo romantikus történelmi drámája, a Hernani volt 1964. július 11-én Somogyvári Pál és Stefanik Irén főszereplésével, Miszlay István rendezésében. A hatvanas – hetvenes években, amikor egy-két, főleg történelmi tárgyú színházi bemutatót illetve komolyzenei hangversenyt tartottak a nyári szezonban. Miszlay István a Békéscsabai Jókai Színház akkori főrendezője hozta a dubrovniki példát Gyulára, hogy itt is színház legyen nyaranként az 1958-ban felújított, Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavár kitűnő akusztikájú udvarán. Az ötletet felkarolták a város és a megye akkori vezetői, és elkezdődött egy mai napig tartó gazdag kulturális rendezvénysorozat, a mára már nemzetközi rangot kivívott Gyulai Várszínház nyári programja. Miszlay irányításával kezdetekben elsősorban történelmi darabokat, könnyű nyári vígjátékokat mutattak be, de hamar megjelent a zene és a tánc is. A színházban Magyarország legjelesebb művészei léptek fel. Egy-egy bemutató alkalmi társulatában olyanok játszottak együtt, akik egyébként más-más színházban voltak társulati tagok. Így a gyulai nyári színházi események nem csak azért voltak egyediek, mert szabadtéren, különleges történelmi helyszínen valósultak meg, hanem azért is, mert máshol együtt sehol nem látható színészek kaptak ide meghívást.

 

A hetvenes évektől Sík Ferenc volt a művészeti vezetője a Gyulai Várszínháznak. Ő elsősorban a határon túli magyar szerzők műveit mutatta be Gyulán. Sütő András, Székely János szinte házi szerzőnek számítottak itt. 1990-től a mai napig tartóan széles műfaji kínálattal kulturális fesztivállá bővült a repertoár, amelyben az utóbbi években jelentős helyet foglalnak el a különböző fesztiválok, kiemelten a tíznapos nemzetközi Shakespeare Fesztivál. A kezdetektől 440 drámát játszottunk, ebből 150 színdarabot mutattunk be premierként, amelyből 50 ősbemutató volt, s ezek túlnyomó többségében magyar szerzők művei voltak. Hozzánk nemcsak Gyuláról és a környező városokból érkeztek nézők, hanem sokan Budapestről és az egész országból, valamint külföldről is. Nyaranta az utóbbi években áltagosan 25.000 néző tekintette meg az előadásokat. A Gyulai Várszínházban 1964 és 2014 között eltelt időszakban 140 Kossuth-díjas művész lépett fel, amellyel nem sok magyarországi színház, fesztivál versenyezhet.

 

Készítette: Gedeon József

Fotók: Gyulai Várszínház

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA

*