Kunhalmok Gyula környékén, Békés megyében és Magyarországon

 

A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. 23. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezek az értékek, mint védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. Az időszámításunk kezdete előtti harmadik évszázadtól kezdődött a kunhalmok létrejötte, kialakulása, mely a magyar középkorig tartott.

 

A kunhalmok mesterséges eredetű, emberi beavatkozások alkotta földtani képződmények/építmények, amelyek nemcsak tájképi, botanikai, zoológiai, tehát természeti, hanem történelmi, régészeti, kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő értéket jelentenek, az Alföld jellemző, jellegzetes formájú kincsei. Eredetük szempontjából a tell (lakódomb), a kurgán (sírhalom vagy halomsír), a tömegsír és a motte típusokat különböztetnek meg. A halomsírok a Jamnaja-kultúrához (késő rézkor, kora bronzkor) és a szarmatákhoz (római kor) köthetők leginkább, míg a tellek a középső és késő újkőkorhoz, illetve a középső bronzkorhoz kapcsolhatók. A tömegsírok a középkori és kora újkori háborúkhoz vagy a járványok áldozataihoz kötődnek, míg a motték a középkori, újkori vagy modern kori épületalapokhoz. Az adott kor embere életvitelének, életmódjának megfelelően jellemzően kiemelkedéseken, árvíztől mentes magasságú földhátakon, a folyók szabdalta szabályozatlan vidéken többnyire a folyók mentén, inkább az ártér felé eső területrészeken, a zegzugos folyóívek közvetlen közelségében helyezkedtek, illetve helyezkednek el.

 

Keletkezésük ideje többnyire a réz- és bronzkor szakaszaira tehető, időszámításunk előtt 2300-tól 750-ig határozható meg a legjellemzőbb időszak. Méretük nem standard, ennek megfelelően átmérőjük többnyire 20–90 méter között, relatív magasságuk általában 0,5–12 méter között, pajzsméretük jellemzően 50–160 méter közé esik. Síkbeli formájuk többnyire a körhöz közelít, de sok esetben ovális, míg térbeli megjelenésük leginkább félgömb vagy kúp. Számuk jelenleg többnyire csak becsülhető, egyes szakmai vélemények szerint egykoron a nagy-magyarországi területe akár negyvenezer is lehetett belőlük az Alföldön. Sajnos a védelem korábbi hiányának, valamint a nagyüzemi művelésnek köszönhetően többségük megsemmisült vagy eredeti állapotánál sokkal kevesebb esztétikai, nézeti minőségben lelhető fel.

 

A kunhalmok keletkezését nem lehet egy fix időponthoz, időszakhoz kötni, hiszen akadnak olyanok, amelyek rézkoriak, vannak szarmatakori időszakból származóak, de a tell-telepek keletkezése újfent másik korszakhoz köthető. A Kárpát-medencében az időszámításunk előtt 3.800-2.800 közötti időszakra tehető létrejöttük, mely az újkőkor, a neolitikum időszaka. Később a lakódombok többsége megszűnt a rézkorban, majd a bronzkorban viszont megint újabb nagy tellek keletkezése igazolható. A halmok az egykoron a sztyeppén élő nomád pásztornépek életének is tanúi voltak, csak úgy, mint a hunok, a germánok, az avarok, a besenyők, a jászok, a magyarok és a kunok mindennapjainak is. A későbbiekben a meglévő halmok újabb temetkezési helyként, őr-halomként, vagy éppen határ-halmokként kötődtek az itt élőkhöz.

 

Az általános csoportosítások szerint temetkezési hely, lakóhely, őrhely, szakrális hely (szertartások helyszíne, stb.) és településhatár-jel elsődleges funkcióik léteztek, míg a másodlagos funkciók között a településhatár kijelölését, a jelzés-adást/hírtovábbítást, későbbi újabb temetkezési helyszínként, őrhelyként, templomok, monostorok helyeként, vagy éppen vallási jellegű helyként (feszületek, stációk, stb.) használták a meglévő halmokat.

 

Típusaik szerint a tell-típusúakat, a kurgánokat (sírdombokat), őrhalmokat, határhalmokat nevezhetünk meg, s e típusok nemcsak keletkezésük idejében, de formájukban, magasságukban is komoly eltéréseket mutatnak. A kunhalmok egyéb stratégiai vagy gazdasági funkciókat is betöltöttek, betöltenek, ezek közül említhető többek között a térképészeti pont, a geodéziai torony, tanya, pince, szélmalom, vadászles funkció.

 

A kunhalmok növényvilága viszonylag egységesnek mondható. Az előző ezredévekben létrejött, többnyire löszös termőhelyek fennmaradását, túlélését – mint a nagyüzemi műveléstől legalább egy kicsit védettebb földrészletek – biztosítják a kunhalmok. A másutt egyre ritkábban fellelhető fajok, növénytársulások jelentős értéket képviselnek. Az egykoron kiterjedt területeken fellelhető lösznövényzet leginkább a kunhalmokon, mezsgyéken, földvárakon tudott megmaradni, megőrizve az egykori színes biodiverzitás emlékeit.

 

A mezőgazdasági gazdálkodás, illetve annak elemei (szántás, művelés, vegyszerezés, stb.) által kevésbé rongált kunhalmokon legjellegzetesebb faj a taréjos búzafű (többnyire a halmok csúcsait kedveli vagy dominálja), mely a heverő seprőfűvel kiegészülve sok halom legmagasabb részein a leggyakoribb. A két növény közös jelenléte az élőhely viszonylagos háborítatlanságára utal. A halmok alacsonyabb régióiban találhatóak a löszpusztarét társulás növényei a zsálya-fajok, illetve a barázdált csenkesz, de más ritkább faj is fellelhető: Ezek közül említhetjük a macskahere, a tejoltó galaj, a kacsú orbáncfű, a hibrid gyújtoványfű vagy a gerelyes gémorr fajt is. A kunkorgó árvalányhaj, a parlagi madármályva, a pusztai gyujtoványfű, a törpemandula, a tüskés ördögbocskor szintén megtalálható a kunhalmokon, melyeket a beszántás, a cserjésedés, az özönnövények terjedése, a nádasodás, a borzok kártétele is veszélyeztet.

 

A kunhalmok, melyek a környező szántott, megművelt tájtól kissé elkülönült életközösségeket képesek fenntartani, sok állat számára biztosítanak élőhelyet, menedéket, biztonságot. Mindenképpen fontos említeni a sáskákat, a mezei és a fekete tücsköt, a szöcskéket, a kabócákat (vérpettyes, tajtékos, süveges), a fekete gyalogcincért, de más rovarfajok is előszeretettel választják otthonuknak a halmokat.

A puhatestűek körében is népszerűek a kunhalmok, hiszen a kórócsiga, a zebracsiga, a tányércsiga és az éti csiga egyaránt nagy számban lelhető fel ezeken az élőhelyeken. Hasonlóan kedvelt helyszínek ezek a részek a védett kecskebékák, a barna ásóbékák, valamint a zöld vagy barna varangyok számára is. E békafajok igen hasznosak, ráadásul mindegyik faj kiérdemelte a védetté nyilvánítást. A hüllők közül a csak száraz élőhelyeket igénylők körében a fürge gyík él a kunhalmokon jelentős számban, de a vizes élőhelyek közelségében a vízisikló is tanyát ver ezeken a halmok területén.

 

A kunhalmok kiemelkednek környezetükből, s ahogyan korábban az ember, úgy az állatvilág is kihasználja ezt a stratégiai előnyt.  A madarak, s közülük is leginkább a ragadozó madarak természetes bázisuknak tekintik ezeket a helyeket. Az egerészölyv, a pusztai ölyv, a vörös vércse mindennapos vendég itt, ritkábban a kékvércse is bázisául választja. A magasabb fűvel borított részeken a fácán, a fogoly és a fürj is fészkelhet, ahogyan a mezei pacsirta is. Megfigyelhetjük a sordélyt is, ahogyan a tövises iglice vagy a macskahere kóróján énekel. A meredek, szakadt oldalú részeken a partifecskék, a szalakóták is mindennaposak lehetnek, míg telente a zöldikék, a tengelicek, a kenderikék, az erdei pintyek és a fenyőpintyek találnak élelmet és pihenést a kunhalmokon. Ahol sok madár gyűlik össze, ott hamar megjelennek a kis sólymok, vagy éppen a kerecsensólyom is tiszteletét teszi.

 

Az emlősök közül legtöbbször a védett ürge van jelen, de a hörcsög, a háromcsíkos egér is megfigyelhető a halmokon. Ez utóbbi ősi sztyeppei állatfaj kimondottan keresi a halmok oltalmat nyújtó dombját. Az itt élő mezei pockok a molnárgörények számára jelentenek eleséget, de nem ritka a vörös róka ide költözése sem.

 

A változatos állatvilág, a kialakult biológiai változatosság nagyon fontos, fennmaradását, megőrzését jelentősen segíti, segítené a kunhalmok háborítatlanságának megőrzése, megteremtése.

 

A kunhalmok sajátos tájértéki elemet is jelentenek, megtörik a síkság monotóniáját, egyben formájuk, jelenlétük a táj azonosíthatóságát is elősegíti, kialakítja azt a sajátos képet, mely alapján pontosan tudható, hogy a Kárpát-medence területén található a látott táj. Látványuk, hangulatuk, esztétikai pozitívumaik, színeik különleges vonzerőt teremtenek a hazai „földpiramisok” számára.

 

A halmok nagyon komoly régészeti, történelmi értékkel is bírnak. Jelentős részük ugyan még feltáratlan, mégis rendkívüli lehetőségeket, értékeket jelentenek régészeti szempontból. A kőkorszak emberétől a fémkorszakok, a népvándorlás-kori kultúrák, a honfoglalás-kori, majd középkori magyar, kun temetők leleteit rejthetik, rejtik ezek a kiemelkedések. Az időszámításunk előtti harmadik évezredtől, a gödörsíros temetkezések időszaka alatt rendkívül sok régészeti emlék kerülhetett, került e halmok dombjaiba, dombjai alá.

 

Egyes feltárások esetében a lakódombokban akár tíz méter vastagságú kultúr-réteget is felleltek, mely házak omladékaiból, a mindennapi élet használati tárgyainak törmelékeiből, az élelem maradékaiból áll. A sírdombok esetében először egy szabályos gödröt ástak a tervezett halom későbbi középpontjában, majd a halott fölé rétegesen hordták a földet, melyet ledöngöltek. Az esetek jelentős részében a sírkamrát faszerkezet alkotta, illetve tölgyfagerendákkal fedték be a sírt, melyben használati tárgyak, régészeti értékek is megtalálhatóak.

 

Ugyancsak fontos értéket jelent, jelez a halmokhoz kapcsolódó művészeti, kulturális, irodalmi alkotások, művek megléte is. A megmaradt mondák, hagyományok, legendák, történetek tovább éltetik a halmok különlegességét, ahogyan elnevezéseik is őrzik nemzetünk múltját, történelmének emlékeit.

 

Művészeti alkotások is kapcsolódnak a kunhalmokhoz, a teljesség igénye nélkül említhetjük meg Ady Endrét, aki a Hortobágy poétája című versében énekli meg a nálunk nem eléggé megbecsült halmokat, pedig szerinte „Minden más táján a világnak szent dalnok lett volna belőle”, Ilyés Gyulát aki a „Ti vagytok a mi katedrálisaink” sorral tiszteleg ezen értékeink előtt. Végül, de nem utolsósorban említenünk kell Sinka István nevét is, aki a Szeghalmi Mágoron című művét a Mágor-halmon írta meg, itt foglalva össze költői ars poetica-ját.

 

A kunhalmok széleskörű pozitív társadalmi hatással is bírnak. Védelmük, megóvásuk a fiataloktól az idősekig minden korosztályban talál önkénteseket, segítőket, akik szóval és tettel is hajlandóak tenni a védelemért. Ezek az emberek különféle megőrző projekteket, iskolai és szabadidős eseményeket, tanácskozásokat szerveznek annak érdekében, hogy megőrizzék közös kincseinket, a kunhalmokat. Ez a hatás egészül ki azzal, hogy a halmokért tenni akaró emberek közösségekbe, civil szervezetekbe tömörülnek, ahol a létrejövő egyesület, alapítvány, szövetség az egyének tenni akarásának összeadódó szinergiái miatt még hatékonyabban, még nagyobb társadalmi hatásokat, eléréseket produkálva tevékenykedhet.

 

Ezek a szervezetek időről időre szerveznek különféle eseményeket, tanácskozásokat, konferenciákat, melyek a közös ügy előre vitelét szolgálják. A közösségek érdeklődése ráirányítja a tudományos munkát végzők figyelmét is a kapcsolódó szakmai kérdésekre, így egyre többen, egyre szélesebb megközelítésből kutatják a kunhalmokat, azok történetét, még fel nem tárt titkait.

 

Készítette: Kiss József és Dr. Tóth Albert

Fotók: Bede Ádám, Szelekovszky László és Bagyinszki Zoltán

 

2 thoughts on “Kunhalmok Gyula környékén, Békés megyében és Magyarországon

  1. Tisztelt Kiss József és Dr Tóth Albert!
    Az lenne a kérésem ha pontos információkat tudnak a 20/26 os kép helyszínének elnevezéséről és a helyszín fellelhetőségéről annak örülnék mert értékes régészeti információk vannak erről a helyről de a nevét és a pontos helyszínt nem tudom.
    Előre is köszönettel! Tisztelettel!
    Kiss Nándor

    1. Tisztelt Kiss Nándor!

      A nagy késedelemért szíves elnézését kérjük. Technikai probléma miatt nem jelenített meg eddig üzeneteket a rendszer.
      Az Ön által keresett helyszín a Nagykamarás határában elhelyezkedő Botos-halom.

      Üdvözlettel:
      Csikós Milán
      Gyulai Polgármesteri Hivatal
      Közművelődési, kulturális ügyintéző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA

*