Ybl Miklós: Az egykori gyulai árvaház épülete

 

Wenckheim Krisztina grófnő esküvője emlékére 100 ezer forintos alapítványt hozott létre, a megyei árvaház építésére, ami Gyulán került megépítésre. Ez az épület is Ybl Miklós tervei alapján készült el, 1874 októberében birtokba is vették. A Gyulai Nőegyletnek 45 éven át volt az elnöke. Havonta átlagban 80 személyt támogatott különböző összegű pénzekkel. Támogatta még az özvegyeket, betegeket, időseket, az iskolás gyerekeket ruházta, az idős szegény nők részére menhelyet hozott létre, amit Stefánia Menhelynek nevezett el. Krisztina grófnő 1919-ben megvásárolt egy házat, ott állították fel a népkonyhát. 1891-ben az árvaház részére 3 hektár kertet vásárolt. Az intézmény fennállásának 25. évfordulójára egy kápolnát építtetett. Az adományok sorából nem szabad kihagyni az 1857. évben a gyulai kórház ágyalapítványára adott 1500 forintot. A férj W. Frigyes, 1899-ben a kórház részére 1500 forintot adományozott. Emléküket a kórház falán egy márványtábla őrzi.”

Első lakói 1873-as kolerajárványban árván maradt gyermekek voltak. 1932-ben az Árvaházat átadták a Szaléziánus rendnek, mely fiúkollégiummá alakította azt, majd a Don Bosco Szakmunkásképző és Speciális Szakiskolai Kollégium került az épületbe. Az épület jelenleg a Göndöcs Benedek Középiskola megalakulásától kezdve az intézmény székhelye.

 

Az épület előtt áll József Attila mellszobra látható, mely Szabó László szobrászművész 1967-es alkotása. A költő Etel nővérével 1910 tavaszán három napot töltött a gyulai árvaház “elosztójában”, innen kerültek Öcsödre nevelőszülőkhöz.

 

A tervezőről

Ybl Miklós (1814-1891) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. 1814-ben született Székesfehérvárott, német származású szülőktől.

A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenben beiratkozott a Bajor Királyi Művészeti Akadémiára. 1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett. 1851-ben költözött vissza Pestre, miután Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt. Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánszban tervezte épületeit. Ekkortájt építette fel a mai Bródy Sándor utca 8. sz. alatti Képviselőházat, majd elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1873-ban az Operaház megtervezésére meghívásos pályázatot hirdettek meg, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. Egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott, amely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült.

Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István-bazilika építését is, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.

 

Épületleírás

Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik. Édesanyja, Scherz Krisztina születése után nem sokkal meghalt, édesapja Wenckheim Antal József három évvel később hunyt el. A grófnő neveltetését három gyámja, köztük Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, később gyulai plébános irányította. 1872. június 18-án házasságot kötött unokatestvérével, gróf Wenckheim Frigyessel. Ebből az alkalomból 100 000 forint adományt tett egy Gyulán felépítendő megyei árvaház számára. (A grófnő később a gyulai főgimnázium fenntartását is támogatta.)

Az árvaház a gyulai vártól délnyugatra, két utca által határolt, lekerekített csúcsú háromszög alakú saroktelken épült fel. Az Ybl-hagyatékban őrzött két tervváltozatot ifj. Nuszbek (Diósy) József építész szignálta. Az egyemeletes, trapéz alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel fedett épület hossztengelyében középfolyosóra szervezett, haránt irányban az udvar felé tájolt lépcsővel. Főhomlokzata az elsők terv szerint héttengelyes, középen az előcsarnokba nyíló bejárattal, ettől jobbra és balra három-három ablakkal. Az 1874-ben készült második terv a középen elhelyezett bejárat két oldalán két-két egyenes záródású, egybefoglalt kereteléssel és szemöldökpárkánnyal lezárt kettős ablakot ábrázol, középen félpillérrel. A ma látható homlokzat szerint az utóbbi terv valósult meg. A középső tengelyben félköríves záródású kapu, az emeleten aediculás ablak készült. Az oldalhomlokzatok négytengelyesek, a két szélén vaknyílással, középütt egy-egy egyenes záródású, az emeleten szemöldökpárkánnyal zárt ablakkal. Az emeleten az előcsarnok fölött mindkét alaprajz szerint kápolnát kívántak elhelyezni. Az első tervváltozat alapján az udvari homlokzatra tájoltan a lépcsőtől balra illetve jobbra fiú- és leány hálótermek kerültek volna. A második, feltehetően megvalósult terv szerint a munkaszobák és hálótermek a főhomlokzat felé, a betegszobák, személyzeti és kiszolgáló helyiségek az udvar felé helyezkednek el. Az árvaházat 1875. október 20-án Nogáll János püspök szentelte fel, 24 árvának nyújtott otthont. Ma szakiskola és kollégium működik az épületben.

Hajdú Virág

Tervezés ideje

1874 – 1875

Mai településnév

Gyula

Mai cím

Kossuth Lajos utca 26.; Móricz Zsigmond utca 2.

Építtető

Wenckheim Krisztina grófnő

Tervező

Ybl Miklós

Kivitelező

Nuszbeck József

Tervek levéltári jelzete

HU BFL – XV.17.f.331.b – 012

Épülettípus

gyermekotthon

 

Készítette: Bagyinszki Zoltán és Szabó Zsolt

Fotók: Bagyinszki Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA

*