Erkel Ferenc zeneszerző szülőháza és a mester életműve

 

Az Erkel Ferenc Emlékház 1795-ben épült, mint a németvárosi iskola és tanítói lakás. Épületét többször is átalakították, melyek közül érdemes megemlíteni az 1821. évit, amikor is új tantermet kapott. 1829–1830 telén az iskola megrongálódott és részben összedőlt, ezt követően a város intézkedett a rendbehozatalról. Klasszicista stílusban Nuszbek Mihály, a kor neves építésze alakította át 1830 végére. Az épület ekkor nyerte el mai formáját.

 

Az Erkel család sorsa Gyulához az 1806-os évben kapcsolódott, mikor is id. Erkel József gróf Wenckheim Ferenc hívására a kastély gondnokaként Pozsonyból a városba költözött. Fia ifj. Erkel József, Erkel Ferenc édesapja, 1807-ben kezdte meg tanítói működését a németgyulai iskolában. Itt alapított családot, amikor feleségül vette Ruttkay Klárát. A hagyomány szerint Erkel Ferenc a ház sarokszobájában látta meg a napvilágot, 1810. november 7-én. Itt töltötte a gyerekkorát is, egészen gimnáziumi tanulmányai megkezdéséig. Ide tért vissza a vakációk alkalmával, iskolája befejezésével, és felnőttkorában is gyakran tartózkodott a itt, amikor hazalátogatott. A család 1841-ig lakott a mai emlékházban, mikor is ifj. Erkel József követve apja példáját s a Wenckheim uradalom szolgálatába állott, és a kastélyba költözött.

 

Erkel Ferenc szülőháza Apor térre néző szárnya az iskolának, az Ajtósi utcai frontja pedig a kántortanítói laknak adott helyet. Ebben az időszakban a vadszőlővel befuttatott verandáról lehetett belépni egy tágas szobába, ahol a család a vendégeit fogadta. Ezután következett a nappali, a hálószoba, a konyha és a kamra, mely az épület legérintetlenebb része. A ház 1985-ös rekonstrukciója során a konyha szabadkéményét kibontották, és a helyiséget tűzhellyel és egy üstházzal egészítették ki. 1993-ban restaurálták az épületet. A 200. születésnap alkalmával a teljes kiállítás és épület korszerűsítését elvégezték, az ünnepélyes átadásra 2011. májusában került sor.

 

Az Erkel Ferenc Emlékházat a műemlékvédelmi előírásokat szem előtt tartva, a Dél-alföldi Operatív Program keretében újították fel 2010–2011-ben. Az új állandó tárlat kialakításánál az épület eredeti rendeltetését is figyelembe vették. A kiállítás az iskola és lakóház kettősségére építve mutatja be a zeneszerző életét és munkásságát, valamint a hozzá és a családjához kötődő relikviákat. Az üvegezett tornácon – a tárlat nyitóterében – egy nagyméretű Erkel-portré, valamint a zeneszerző életútját ábrázoló négy méter hosszú időszalag és az európai himnuszokat bemutató érintőképernyős terminálok fogadják a látogatókat. Az Európai Zene Termében Erkel Ferenc zenész kortársainak portréi mellett kapott helyet az „Erkel-látcső”. A digitális eszközön a zeneszerző élete képekben követhető nyomon.

 

A kiállítás következő terme egy 19. századi osztályterem mintájára készült kiállítótér, ahol Gyula oktatástörténetével, az Erkel család történetével, valamint Erkel Ferenc fiainak munkásságával ismerkedhetnek meg a látogatók. A digitális táblával felszerelt korabeli tanteremben múzeumi órákat is tartanak. A „tanulósarokban” reformkori iskolai feladatokkal tehetik próbára magukat a vállalkozó kedvűek. A falak menti tárlókban a reformkori iskolák eszközeit, könyveit, illetve az Erkel-család tagjainak tárgyait mutatjuk be. Egy fejhallgatónál bővebb ismeretekre tehetünk szert a reformkori iskolatörténet témakörében, míg az érintőképes terminál az Erkelek életébe, Erkel műveibe nyújt alaposabb betekintést.

 

A zeneszerző munkásságát bemutató Erkel Emlékszobában kaptak helyet a legértékesebb relikviák: Erkel kéziratos kottái, személyes tárgyai (karmesteri pálca, pipa, sétapálca, dohánytartó, tintatartó, papírvágó kés, mandzsetta gombok. Ebben a teremben láthatják a ház vendégei Erkel Ferenc gyakorlásra használt hordozható néma zongoráját is. A terem közepén, önálló tárlókban a zeneszerző 1883-ban készült mellszobrát és körülötte a munkája elismeréseként kapott dísztárgyait láthatjuk. Makettek segítségével megelevenedik a Hunyadi László és a Bánk bán egy-egy jellemző jelenete a bemutatón készült metszetek alapján. Mellettük Bánk és Melinda korabeli öltözetének másolatát és Gertrúdisz királyné trónszékét is megcsodálhatjuk. Az Erkel család egykori gyulai otthonát idézi meg a biedermeier bútorokkal berendezett hálószóba, szalon, valamint a népies konyha.

 

A hálószoba szekrényben Erkel Ferencné személyes tárgyai (főkötő, napernyő, vállkendő) kaptak helyet. A kis kerek asztalkén pedig a zeneszerző szivarszipkája és karmesteri pálcája került kiállításra. A falakat édesanyja családi címere (Ruttkay) mellett öccse, János és a felesége festményei díszítik. A szalonban azt a harmóniumot láthatjuk, amelyet Erkel az egyik kedvenc tanítványának, a híres félkarú zongoristának, gr. Zichy Gézának ajándékozott. A zeneszerző sakkozói teljesítményére emlékezve egy sakk automatát is elhelyeztünk itt, ahol mindenki kipróbálhatja a tudását. A konyha egy jellegzetes nyitott kéménnyel hívja fel magára a figyelmet. Az itteni érintőképernyős terminálon reformkori receptek között lehet kutakodni, s megelevenedik a gyulai vendéglátóhelyek (csárdák, kocsmák, cukrászda) története is. A kamrában egy mini vetítőtermet alakítottunk ki, ahol híres Erkel-film részletei mellett megtekinthetők egyes Erkel-operák és zeneművek részletei is. Az elektronikus zongorán pedig bárki kipróbálhatja a zenei tudását.

 

A kiállításhoz egy udvari kiállítótér is kapcsolódik. Az „Erkel-promenádon” körbesétálva korabeli plakátok reprodukciói által követhetjük végig a művész munkásságát. A sétányon lévő három vitrinben a 19. századi divat változását követhetjük nyomon. Egy négytagú, színházba igyekvő családot láthatunk reformkori, kiegyezés korabeli és századvégi ünnepi viseletben.  Az udvar nyáron kisebb hangversenyeknek is helyet ad. A színpadként funkcionáló óriási sakktáblán a látogatók nagyméretű sakkfigurák segítségével mérhetik össze sakktudásukat. A román, angol és német feliratoknak, valamint a négynyelvű audio guide-os tárlatvezetésnek köszönhetően a külföldi turisták is nyomon követhetik Gyula híres szülöttének életútját. A kiállítás teljesen akadálymentesített.

 

Készítette: Dr. Németh Csaba

Fotók: Bagyinszki Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA

*