A Gyulai Kapus-híd

Kapus-híd és a több mint 100 éves vízmérce Gyulán

Kőváriné Szabó Erzsébet:

Az egykori Fehér-Körösön átívelő híd vámszedőhely volt, ezért nevezték „Kapus-hídnak”. A hídvám szedését még Mária Terézia császárnő engedélyezte ott, ahol a hidat a földesúr építtette. A Kapus-híd építését követően később 1853 szeptemberében ismét elrendelték, hogy a Kapus-hídon – és a remetei hídon – keresztülvonuló szekerek után vámot fizessenek.

(A vámjegyzék szerint Gyulán a következő hídvámot kellett fizetni: 1 vonó marha után 1, könnyű fuvarban ½, krajcárt, nehéz marha után 1, könnyű marha után ½ krajcárt).

A Kapus-híd helyén egykor fahíd állt, amelynek állapota 1807-re leromlott, hogy használatra veszélyessé vált. A Vármegye közgyűlése ezért arra utasította Vertich József megyei földmérőt, hogy a híd tervét és költségvetését készítse el. Több tervváltozat készült, végül Bodoky Mihály mérnök készítette el a mai kétnyílású híd terveit, amelyet 1814. január 8-án küldtek fel a Helytartótanácsnak. Több mint fél évig tartott, amíg az építési engedély végre megérkezett. Az 1815. július 13-án érkezett leirat értelmében a híd felépítésére 16.906 forintot fordíthatott a vármegye. A munka elvégzésére ajánlatot tevők közül Nuszbeck Mihály gyulai kőművest és Bruger Ignác gyulai ácsmestert bízták meg a kivitelezéssel. A kapus-híd megépítéséhez 100 köböl terméskövet vettek a milovai bányában, és annak helyszínre szállításához 2000 szekeret rendeltek közmunkában. Az építkezés 1816-ben fejeződött be. A híd kétnyílású téglaboltozat, három és fél tégla vastag falazattal, amely a záradékban három tégla vastagságúra csökken.

Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m (6 és egyharmad öl) méretű.

Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m (4 és fél öl) volt, s ebből nyilvánvalóan fél ölet foglaltak el a mellvédek, és 4 öl maradt a közlekedésre.

Közel 80 évig teljesítette hivatását a Kapus-híd, amíg ki nem derült, hogy a híd szélessége már nem felel meg a városközpont forgalmának. 1894. őszén a hidat átalakították, mellvédjeit lebontották, kocsiútjának szintjét kb. 40 centiméterrel lesüllyesztették és két oldalán idomvasakból konzolokat építettek, erre a konzolsorra járdapallókat fektettek. 1932-ben a rozoga fa gyalogjáró helyett vasbeton gyalogjárót kapott.

A híd lábánál lévő hüvelyk beosztású vízmérce az ország legrégibb vízmércéje, még a XIX. sz. első feléből való.

Hüvelyk: A római eredetű mértékegység egész Európában általánosan használatban volt. Magyarországon a 13. századtól alkalmazták. A hüvelyk nem a tízesen, hanem az egyik korábbi számrendszeren, a tizenkettesen alapul, egy lábnak a 12-ed része. Egy hüvelyk 12 vonalból áll, azaz 2,6 cm (tehát egy vonal 0,2 cm). Négy hüvelyk (azaz 10,4 cm) alkotott egy markot.

Főleg kézművesek, ácsok, asztalosok, műszaki szakemberek körében elterjedt a hüvelyk német eredetű neve, a col: colos deszka, colos szeg, colstok, 20 colos gumi, 15 colos (vagyis 15″- os ) képernyő, stb.

 

2006-2009. évi felújítások:

A Kossuth tér és a Belváros rehabilitációs munkálatainak tervezése során Gyula Város Önkormányzata a Kapus-híd felújítási terveit is elkészítette. A Kapus-híd felújítása két ütemben történt, mely során a munkálatok az első ütemben a felépítményt, második ütemben az alépítményt, az Élővíz-csatorna medrét és a partját érintették. A híd felújítási munkálatai a belváros rehabilitációs munkálataival párhuzamosan, 2007. májusában kezdődtek meg az első ütemmel. A felújítás során a híd aszfalt-, beton- és térkő-burkolata, a kétoldali konzolos vasbeton járda-lemezek és az idomacél hídkorlát került bontásra, helyette új szigetelés- és szigetelés-védő aljzatbeton-lemez, új vízelvezetés, új közmű- és hírközlési kábel-védőcsövek, valamint 220 m² új kiskockakő- és 77 m² díszkő-burkolat létesült, a gyalogos és kerékpáros forgalom részére. A téglafalazat hiányosságait, hibáit kijavították, az idomacél-hídkorlát helyett az eredeti 1814-es terveket idéző kétoldali téglafalazat, mellvéd létesült, térvilágítással. A felújítás első üteme összesen 24.722.765,- Ft-ba került. Az első ütemű felújításhoz szükséges fedezetet Gyula város Önkormányzata saját forrásából biztosította.

 

Bagyinszki  Zoltán:

A 203 éves Kapus-híd a folyó városi szakaszának több mint 20 hídjából a „numeróegy”. Fontos, öreg, szép, arányos, biztonságos, nélkülözhetetlen és népszerű, itt minden turista többször is megfordul aki a városba érkezik. Délelőttönként szolid forgalommal, esténként viszont valódi tömeg hömpölyög rajta végig.

A Kossuth teret a Városház utcával összekötő híd a helyi turizmus egyik központi eleme: igen népszerű- séta, vendéglátós és fotótéma a városban. Kevesen gondolják, hogy kiváló kilátóhely is egyben. Az Ó-Körösi szökőkutak a vadkacsák és a galambok, a csónakázó és vízibicajozó vendégek a vidáman hangoskodó fiatalok remek látványával. Ami nem veszélytelen a sok suhanó biciglis és a gyorsan korcsolyázó ifjúság.

Alattunk és mellettünk az éttermek, fagyizók, sörözők, kávézók kellemes zaja hallataszik, néha egy-egy vándorzenész muzsikája is hallható.

Különleges színfolt városunkban, Advent idején a híd lejárója előtt kerül minden évben felállításra a város egyik díszített impozáns karácsonyfája. A szép szimbólum sok további látogatót jelent a híd számára is.

A vízről, csónakból kenuból igazán szép a látvány, ez a városi műemlék. Egyre többen szállnak vízre, kedvelik a belváros vízi útját és nézelődve eveznek, vagy tréningezve teljesítenek, esetleg a vízre szervezik a randevút, a családi programot.

Összességében elmondható hogy a téglahíd a Bárdos híddal közösen különleges és értékes építészeti alkotás – megtekintésre érdemes, szelfizni sem utolsó háttérkép amely bekerülhet a Városi- Települési Értéktárba is.

Várjuk Önt is egy családi evezésre Gyulán, az Élővíz csatornán a Kapus – híd alatt, csak vigyázat a közeli szökőkutak vízsugarától nehogy jöjjön a hidegzuhany. / és nehogy a parton maradjon a fényképezőgép.

KÖSZÖNJÜK BODOKY MÉRNÖK ÚRNAK IS.

 

Köszönjük szépen a Bodoky Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör (BKVMBK) és Juhász András Úr szakmai segítségét. Különleges értéket képviselnek az archív felvételek, anno 120-130 évvel ezelőttről.