Gyulai Várfürdő

 

A Dél-Alföld gyógyvizekben rendkívül gazdag vidékének egyik legkáprázatosabb gyöngyszeme Gyulán található. A Gyulai Várfürdőt remek gyógyvize, pompás ősparkja, annak utánozhatatlan hangulata és a fürdő megannyi lehetősége tette az egyik legnépszerűbb üdülőhellyé az elmúlt évtizedekben. Az egész évben nyitva tartó, strand-, élmény- és gyógyfürdő kategóriában is ötcsillagos minősítéssel rendelkező Gyulai Várfürdő az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros természetvédelmi területté nyilvánított parkjában található. A pazar botanikai látványosságokkal bíró 200 éves ősparkban élő 10 000 tő virág, közel 100 féle fa, bokor és cserje varázsolja a fürdőbe a természet harmóniáját.

A 72 °C-os, 2005 méter mélységből a 10 gyógymedencébe kerülő alkáli-hidrogén-karbonátos-kloridos gyógyvíz mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, idült idegbántalmak, gyulladásos nőgyógyászati-, és urológiai betegségek esetén egyaránt gyógyírként szolgál, emellett sikerrel alkalmazható balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelések során is. A télen-nyáron működő gyógyászaton lenyűgöző környezetben, kiváló szakemberek segítségével gyógyulhatnak a vendégek. Beltéri és kültéri, különböző hőfokú medencék és gyógyászati kezelések széles palettája várja a pihenésre vágyókat.

A Várfürdő legismertebb vízgyógyászati kezelései a fürdőkezelés, az iszappakolás, a súlyfürdő, valamint a tangentoros víz alatti masszázskezelés. A gyógymasszőrök által alkalmazott orvosi gyógymasszázs tovább fokozza a kezelések hatásfokát. A négy évszakban működő gyógyászaton reumatológus szakorvosi irányítás mellett zajlanak a személyre szabott gyógykezelések. A rehabilitációs kezelési program már 6–8 kezelési nap után látványos javulást hozhat.

Számtalan lehetőséget találhat a kikapcsolódásra az is, aki nem kizárólag a gyógyvíz miatt keresi fel a Várfürdőt. A szabadtéri strandmedencék között a kisgyermekek kedvence a Gyermek víziparadicsom; nyári szezonban emellett a Hullám medence, közel egyméteres hullámokkal, valamint a Csúszdás medence kínál felüdülést a forróságban. A Kupolás wellness medence egész évben vendégeink rendelkezésére áll, az egyedi hangulatú medencetérben számtalan élményelem kényezteti a vendégeket.

A Castello Szaunapark 3 kültéri szaunaházzal, kültéri jakuzzikkal, merülődézsákkal, dézsazuhanyokkal, 2 beltéri infraszaunával, finn szaunával és gőzkabinnal várja a szaunázni vágyókat. A meghitt hangulatú beltéri, illetve kültéri pihenő nagyon jó helyszínt biztosít baráti beszélgetésekre, rekreációra. A szaunafelöntések kedvelői pedig minden délután és szombat esténként is hódolhatnak szenvedélyüknek, a kiváló szaunamestereink által tartott szaunaszeánszokon.

Az élményfürdő, az AquaPalota 2013 decemberi megnyitása óta a Várfürdő egész évben teljes körű szolgáltatással áll a fürdővendégek rendelkezésére. Az akadálymentesített, több mint 6000 nm alapterületű és közel 900 négyzetméternyi vízfelülettel rendelkező élményfürdőben számos különleges élményelem – sodrófolyosó, álló-, és fekvőmasszázsok, vízesések, buzgárok, nyakzuhanyok, ugrómedence, családi csúszda, “fényalagút” testcsúszda, egy csúszógumis, két szakaszon felfelé tartó csúszda – garantálja az önfeledt szórakozást. A baba- és gyermekmedence mellett a családosok kikapcsolódását baba-mama pihenőszoba és korosztályonként elkülönített játszóterek szolgálják.

 

A Gyulai Várfürdő története 

Gyula városának már a török uralom előtt volt hideg vizes fürdője, 1518-ban már oklevél rendelkezett arról, hogy azt a plébánosnak kell rendben tartania. A török időkben természetesen felvirágzott a fürdőkultúra, Evlia Cselebi török utazó Gyulán már 11 fürdőről tett említést, 1722-ben Franz Rosenfeld metszetén pedig már ábrázolta is a török fürdőt.

A törökök kiűzése után a leghosszabban működő gyulai gőzfürdőt Popp Alajos építette 1887-ben, itt már 12 kád és egy artézi kútról táplált közös medence is várta a nemek szerint elkülönített fürdőzőket. Szabadtéri fürdőből több is működött a városban már a XIX. század végén, de az uszodaépítést szorgalmazó törekvések sikerére még várni kellett pár évtizedet.

Két gyulai építőmester kezdeményezésére a mai Várfürdővel szomszédos csatornaszakaszon 1930. július 31-től kapott működési engedélyt a Partfürdő, mely az Élővíz-csatornából szádfallal lekerített 60 x 12 méteres partszakasz volt. Akkoriban a város más helyein kifejezetten tiltották a fürdőzést. A világválság és a háború viszontagságai a Partfürdőt sem kímélték, ezért a ’40-es években már szóban forgott egy mélyfúrású kút ötlete. Olyannyira, hogy 1942-ben a kastélykertben létrehozandó üdülőtelep és gyógyfürdő céljára az Almásy-család megalapította a Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot, amelynek a grófi család még kölcsönt is folyósított a fúrási munkák elkezdéséhez. Az 1943-ban megkezdett és a korabeli dokumentumok szerint végül szakszerűtlenül végzett kivitelezés, valamint a történelem további viharai (államosítás, megyeszékhely áthelyezése Gyuláról) többször megakasztották a kútfúrást. Ebből a megtört lendületű kútból csordogáló 29 fokos vízből 1951-re mégis megtöltötték és átadták az „Abaházi bácsi bütyökáztatója” mellé épített 33 1/3 méteres úszó- és műugró medencét.

De a gyulaiak – kitartó emberek lévén – nem adták fel a gyógyfürdő köré szőtt terveiket. 1957-ben a Városi Tanács határozott a gyógyfürdő létesítéséről, egy évvel később ünnepélyes keretek között megkezdődött a mélyfúrás a Lovarda szomszédságában. A gyulai termálvizet először 1958. szeptember 17-én pillanthatták meg a várakozással telt, érdeklődő tömegek. Ez az alkáli-hidrogén-karbonátos termális ásványvíz képezi ma is – a kapuit 1959. május elsején megnyitó – Gyulai Várfürdő alapját. A névadást pedig az akkori pályázatot megnyerő gyulai tanulóknak köszönhetjük. Az első termálmedencét pedig az egykori Partfürdő medencéjének átépítésével üzemelték be, immár a híres, sárgás barna gyulai termálvízzel feltöltve.

Már az első fürdőszezon nyilvánvalóvá tette, hogy mihamarabb új medencékre és öltözőkre van szükség. 1960-ban már újabb kutat, egy sekélyebb strandmedencét is átadtak, így nem meglepő, hogy már a második évében 250 ezer látogatója volt a fürdőnek. 1961 nyarára elkészült három új gyermekmedence és két ülőpados gyógymedence is. 1963-ban hozzákezdtek az 1833-ban épült grófi Lovarda átalakításához, ezzel kezdetét vette a fürdő fejlesztésének második szakasza.

1965-re elkészült a Lovarda és a téli fürdő, s még ugyanebben az évben az akkori Egészségügyi Minisztérium üdülőhellyé nyilvánította Gyula belterületének körülhatárolt részét. Ez az év igen fontos mérföldkő volt a Várfürdő életében, hiszen gyógykezelési célokat is szolgáltak az addig csak tisztasági fürdőként használt kádak és medencék is. Az 1967-ben készített ötéves tervben már egy 50 méteres uszoda, egy pezsgőfürdő medence és egy hullámmedence építéséről volt szó. A terveket csak erősítette, hogy az I. kút termálvizét 1968-ban gyógyvízzé, ’71-ben pedig a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították.

A ’70-es évek elhozták a Várfürdő aranykorát, 1970-ben már 550 ezer látogatóval büszkélkedhetett, és ekkor indult igazi hódító útjára a gyulai úszósport is. 1972-ben beüzemelték az V. számú termálkutat is, és átadták az 50 méteres uszodát, és Gyula volt az ország első városa, ahol bevezették a minden gyermek számára kötelező úszásoktatást.

1981-ben készült el a csúszdás medence és az ikonikussá vált árnyékoló faszerkezet az I. gyógymedence fölé, majd 1984-ben a ma kupolás wellnessként ismert fedett fürdőt is birtokba vehették a vendégek. Ünnepélyes eseményként 1985-ben gyógyhellyé nyilvánította a Népjóléti Minisztérium a fürdő környékét, amit egyértelműen a gyógyvíz alapozott meg. A nyolcvanas években több műszaki korszerűsítés is történt, új vendéglátó és kereskedelmi egységekkel is bővült a fürdő, zajlott a parkrendezés és a közlekedési útvonalak modernizálása is.

A ’90-es évek politikai viharai a Várfürdőt is meg-megérintették, jelentős fejlődést ez az évtized nem hozott. 1999-ben egy több lépésből álló fejlesztési ütemterv készült, az új évezred ennek megvalósításáról szólt. A Széchenyi I. projekt keretében sor került gyógymedencék felújítására, a fűtésrendszer modernizálására. 2002-ben már a mai helyén és nagyrészt a jelenleg is működő eszközparkkal kezdte meg működését a gyógyászat. Ekkor alakították át a kupolás fedett fürdőt forgatott vizű wellness fürdővé, és szintén ez az év hozta el a legkisebbeknek a gyermek víziparadicsomot, a csúszdás medence kamikaze és óriás csúszdát kapott.

2004-05-ben a Széchenyi II. projekt célja már a Lovarda teljes rekonstrukciója és a Polip medence megépítése volt. Átalakították az uszodát, és új pénztárak épültek a Fahídon és a Kőhídon is. Az évtized vége szintén a fejlesztésről szólt, a Castello Szaunapark európai színvonalú kültéri szaunaházakkal, beltéri szaunákkal, gőzkabinnal és pihenőterekkel és szaunakerttel nyitott meg 2009 decemberében.

A Várfürdő történetének legnagyobb léptékű beruházásáként épült fel 2013 karácsonyára az új családi élményfürdő, az AquaPalota, amely különleges családbarát szolgáltatásaival és környezettudatos műszaki megoldásaival teljessé tette a fürdő kínálatát. Az AquaPalotához kapcsolódóan megújultak az öltözők, a beléptető rendszer, és a főbejárat is új természetközeli harmóniát idéz.

 

Erkel Ferenc és az Erkel-fa

Gyula város híres szülötte a Várfürdőhöz, a parkhoz is kötődik. A mezei juhar, amelynek ágai alatt nagy valószínűséggel Erkel Ferenc 1861-ben a Bánk bán című operáját megírta, a park legöregebb fái közé tartozott. Sajnos ma már csak törzsének korhadt maradványai idézik fel a múltat, ugyanis a hetvenes évek elején a fa egyik felét egy vihar letörte, aminek következtében a fa a gondoskodás ellenére kipusztult.

Erkel Ferenc teljes alakos szobra 2019 nyarán a kastély közvetlen közelében található tölgyfa alá került elhelyezésre, méltó emléket kívánva állítani a művész tevékenységének. A műalkotás a szerzőt a Bánk bán megírása közben, egy padon ülve ábrázolja, ahogyan valószínűsíthetően idejét a parkban, a kastély előtt töltötte.

 

A Várfürdő gyógyvize és gyógyászata

A Várfürdő gyógyászati részlege 1968-ban nyílt meg. Ugyanebben az évben az I. számú termálkút vizét gyógyvízzé nyilvánították. 1971-ben az akkori Egészségügyi Minisztérium a Gyulai Várfürdőt gyógyfürdővé minősítette. 2002-ben a Széchenyi Terv keretében a teljes gyógyászati részleg felújítására is sor került.

Az I. számú termálkút vize a nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek családjába tartozik. Mint ilyen, kiválóan alkalmas különböző mozgásszervi, ideg- és bőrgyógyászati panaszok enyhítésére.

A fürdőkúra az alábbi betegségekre javasolt:

  • Kopásos eredetű gerinc- és ízületi betegségekre, mint pl.: gerincsérv okozta panaszok, porckorong betegségek, idült derékfájás, csípő, térd, ízületi kopás
  • Ízületi gyulladások nyugalmi stádiumban
  • Csontritkulás okozta panaszok, háti-, deréktáji fájdalmak
  • Idült karideg- , ülőidegzsábára (akut tünetek lezajlása után)
  • Ortopédiai, idegsebészeti műtétek után (protézisek beültetése, gerincsérv műtétek)
  • Balesetek utókezelésére: törések, ízületi sérülések utókezelésére
  • Idült nőgyógyászati gyulladások
  • Idült urológiai gyulladások
  • Érszűkületek kezelésére
  • Bőrbetegségekre (ekcéma, lichen, pikkelysömör)
  • Cukorbetegség okozta szövődmények (ízületi- és vérkeringési zavarok, ideggyulladás)

A fürdőkúra hatásai:

  • Fájdalomcsillapító hatás
  • mérsékeli az izomfeszességet
  • javul a szervezet regenerációs készsége
  • allergiás reakciók mérséklése
  • nyugtatólag hat az idegrendszerre
  • mérsékli az alvászavart
  • megfelelő hőmérsékleten csökkenti a gyulladásos folyamatokat
  • belélegezve elősegíti a légutakban lerakódott váladék felszabadulását
  • magas metakovasav tartalmánál fogva egyes bőrbetegségek, mint az ekcéma, lichen és psoriasis tüneteit csökkenti.
  • A fürdőkúrák ideális hossza 2-3 hét, napi egy-két 20-30 perces alkalom. A gyógyhatást bizonyítja, hogy ha az előírtnál hosszabb ideig, vagy gyakrabban veszi igénybe a páciens a fürdőkúrát, akár túladagolhatja. Ennek tünetei a fejfájás, a rossz közérzet, alvászavar, ingerlékenység vagy az ízületi fájdalmak fokozódása. Ezt elkerülendő, a gyógyfürdőkúra igénybevétele előtt mindenképp célszerű konzultálnia szakorvossal vagy a fürdőnkben rendelő fürdőorvossal. Az általuk előírt gyakoriságot fontos betartani azért, hogy valóban gyógyulást eredményezzen a nálunk töltött idő.
  • Az alábbi táblázatban látható a gyógyvíz kémiai összetétele:
Kálium, nátrium K+, Na+ 683,0 mg/l
Ammónium NH4+ 5,2 mg/l
Kalcium Ca2+ 10,7 mg/l
Magnézium Mg2+ 1,3 mg/l
Vas Fe2+ 0,1 mg/l
KATIONOK 700,3 mg/l
Hidrokarbonát HCO3 1708,8 mg/l
Nitrát NO3 0 mg/l
Klorid Cl- 88,0 mg/l
Bromid Br- 0,1 mg/l
Fluorid F- 1,0 mg/l
Jodid I- 0,4 mg/l
Szulfát SO42- 12,8 mg/l
Foszfát PO43- 1,0 mg/l
ANIONOK 1811,3 mg/l
pH 7,95
Szabadszénsav CO2 35,0 mg/l
Metabórsav HBO2 15,0 mg/l
Metakovasav H2SiO3 70,0 mg/l

 

Sport a Gyulai Várfürdőben

Az úszás és a sport régóta fontos szerepet tölt be a város és a Várfürdő történetében.  Gyula városa, – hazánkban az elsők között – 1972 óta biztosítja az úszástanulás lehetőségét minden gyermek számára, a Gyulai Várfürdő uszodájában. Az Úszószakosztályban nagy figyelmet fordítunk a gyerekek egészség-megőrzésére és a mozgáskultúrájuk fejlesztésére. Az oktatás célja, hogy a gyermekek mielőbb elsajátíthassák a jó úszástechnikát és biztos mélyvízi úszástudással rendelkezzenek, mely a Körösök vidékén elengedhetetlen. Felkészült oktatóink elkötelezetten vallják és az oktatott gyermekekbe át is plántálják az úszás gyakorlati hasznosságát és szeretetét, az egészséges életmód szükségességét, valamint a mozgás örömét. Szeretettel és új lehetőségekkel várunk mindenkit az úszószakosztályunk foglalkozásaira. A kiemelkedő tehetségeket úszóedzőink támogatják és segítik a minél jobb eredmények elérésében, hogy az országos és akár a nemzetközi versenyeken is sikereket érhessenek el. Ezen uszoda falak között nevelkedett olimpikon és para olimpikon, ifjúsági Európa bajnok, továbbá magyar bajnokokok, országos és ifjúsági csúcstartók.

A Regele Károly senior emlékverseny és a Gyulai Várfürdő Kupa évente kerülnek megrendezésre az uszodában. A senior úszóversenyt Regele Károly hívta életre 1971-ben, azóta minden nyáron megrendezésre kerül, többnyire augusztus végén. Az Országos senior úszóbajnokság népszerű rendezvény a senior versenyzők és családtagjaik körében, több száz magyarországi és külföldi versenyző részvételével. 2020-ban a jubileumi, 50. alkalommal adhatunk helyet a Gyulai Várfürdőben a rendezvénynek.

2019-ben VIII. alkalommal került megrendezésre a Gyulai Várfürdő Kupa, Széchy Tamás emlékére. A versenyen a fiatal úszótehetségek versenyezhetnek egymással, helyszínként bekapcsolódva ezzel a vidéki és országos versenyek sorába.

 

Országos elismerések

A Gyulai Várfürdő országos ismertségű és elismertségű fürdő. Ezek számos díjat is jelentettek a Várfürdő számára, a közelmúltban az alábbiakkal tüntették ki fürdőnket:

Utazó Magazin 2013 – az internetes utazási magazin által felkért turisztikai szakemberek és olvasóik együttes szavazatai alapján: Az év fürdője a Gyulai Várfürdő

Magyar Brands díj – „Kiváló Fogyasztói Márka” kategóriában: A Brand Content Kft. által működtetett MagyarBrands programban résztvevő márkák egy önkéntes, független szakértőkből álló bizottság döntése alapján kapják meg az elismerést. A szakértők komplex mutatószám alapján rangsorolják a brandeket, az értékelésnél többek között a márkaépítés és az ismertség játszik szerepet. A Várfürdő a díjat 2013. óta 2018-ban 6. alkalommal érdemelte ki.

XVI. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázat: 2014. december 10. Az AquaPalota családi élményfürdő színvonalas megvalósításáért a Gyulai Várfürdő Kft. a Magyar Fürdőszövetség különdíját kapta.

  1. ESPA Innovation Awards 2015-ös innovációs különdíj: Az Európai Fürdőszövetség független nemzetközi zsűrije a Gyulai Várfürdő családi élményfürdő beruházását Európa egyik leginnovatívabb fürdőberuházásaként értékelte.

Magyar Fürdőszövetség: 2015 óta a Gyulai Várfürdő három kategóriában az 5 csillagos minősítést érdemelte ki a Fürdőszövetség bírálóitól.

  • Élményfürdő kategória 5*
  • Strandfürdő kategória 5*
  • Gyógyfürdő kategória 5*

 

Az év fürdője: a termalfurdo.hu internetes portál által szervezett közönségszavazást 2015 óta szervezik meg, azóta a Gyulai Várfürdő minden évben az elsők között végez, 2015-ben 3., 2016-ban 2., 2017-ben 3., 2018-ban 3., 2019-ben 5. helyezést ért el, melyet a fürdővendégeinek köszönhet a Várfürdő.