Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyűjteménye és tevékenysége

 

Mogyoróssy János (1805-1893) a Wenckheim-uradalom gazdatisztje, a grófi levéltár kezelője múlt iránti érdeklődését, tudományos elkötelezettségét, könyvek iránti tiszteletét és szeretetét elsősorban családja köréből merítette. Nemcsak rokona – Kornély Ambrus – kiemelkedő, országos összehasonlításban nagy magánkönyvtárát használhatta szabadon, de ismeretsége révén érintkezésbe lépett, illetve személyes kapcsolatba került kora neves íróival, tudósaival. (Pl. Kultsár István, Horvát István, Bajza József, Döbrentei Gábor, Báthory Gábor, Kisfaludy Károly.) Házassága Petz Annával pedig kiszélesítette szellemi látókörét, mivel apósa művelt személy volt és kéziratokat is gyűjtött. Mogyoróssyt széles érdeklődési kör jellemezte. Számos közéleti szerepet vállalt, foglalkozott régészettel és rendszeresen tartotta a kapcsolatot a Nemzeti Múzeummal. Megjelentek írásai, beszámolói az „Archeológiai Közlöny”-ben, az „Archeológiai Értesítő”-ben és önálló kiadványban. Közreműködött Palugyay Imre „Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása”, valamint Nagy Iván „Magyarország családai czimerekkel és nemzedék-rendi táblákkal” című munkák Békés vármegyére vonatkozó fejezeteinek megírásában. Emellett szívesen kertészkedett is. Békés megyében élen járt a nemesített gyümölcsfa (alma, körte, barack) meghonosításában.

Mogyoróssy gyulai polgárok számára több könyvadományt tett. Először 1836-ban közel 300 kötettel gazdagította régi iskoláját. Sajnos ebből az időszakból nem maradt meg könyv, a történelem során elvesztek. 1868. szeptember 8-án 10 ezer forint értékű könyv- és régiséggyűjteményt adományozott szülővárosának, illetve a majdan felállítandó gimnáziumnak. Ebben az adományban a 438 féle könyv és kézirat mellett 105 képet, 82 térképet, 262 érmét, 17 bankjegyet, 10 régi tárgyat és fegyvert, 14 kövületet, ásványt és múzeumi eszközt sorolt fel. A könyvek és a kéziratok darabszáma 844 kötet. A könyvek nagy részét tulajdonosi megjelöléssel (prossessori-bejegyzéssel) látta el. Napjainkig előkerül 1-1 dokumentum az eredeti adományból. Az alapító korábbi tapasztalatából okulva kezdetben maga gondozta, gyarapította a gyűjteményt egészen 1890-ig. Később pedagógusokat bíztak meg a könyvtár gondozásával, kezelésével. Közülük az első szakszerű könyvtárkezelő, irányító személy Implom József volt. Ő magas szinten irányította a könyvtárat, szervezte a gyűjteményt, alakította ki a szolgáltatásait. Megalapítása óta az intézmény fenntartója is változott: Mogyoróssy János után az 1874-ben alakult Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat, 1895-től a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület, 1920-tól pedig a város önkormányzata volt a gazdája az egyre gyarapodó gyűjteménynek. 1950-ben a könyvtár és múzeumi funkciók szétváltak.

A könyvtár elhelyezése az 1950-es években sokat módosult. 1950-1952 között a városi tanács földszinti helyiségei, 1953-1959 között a Jókai Művelődési Ház adott otthont a város olvasóinak. 1959-ben régi helyére, a Népkertbe került, s az 1962-ben befejezett bővítéssel, esztétikus berendezéssel az ország egyik legszebb könyvtára lett. Az intézmény 1969-ben felvette Mogyoróssy János nevét. 1970-ben elnyerte a Kiváló Könyvtár címet. Az egykori városháza könyvtárrá alakítását 1979-ben határozták el.

Az 1861-ben épült romantikus, egyemeletes városházát Nuszbek József tervezte, s 1949-ig, a megyei közigazgatás Békéscsabára telepítéséig az eredeti funkciót szolgálta. Majd 1981-ig a román tannyelvű általános iskola és gimnázium működött benne. Az épület könyvtárrá alakításának tanulmánytervét az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja készítette. Az új helyen a gyűjtemény 1987. november 4-től várja olvasóit. Berendezése 1988-ban építészeti nívó-díjat kapott, ami szemléletesen igazolja, hogy a Mogyoróssy János Városi Könyvtár az egyik legszebb városi könyvtár megyénket, régiónkat, de akár az egész Tiszántúlt figyelembe véve. Így a város olvasó közönsége mellett gyakori látogatói az ide érkező turisták, kiránduló csoportok is.

A gyűjtemény

A könyvtár egészében és részgyűjteményei szintjén is értéket képvisel. A könyvtári állomány egészére jellemző, hogy segíti az oktatást, a kutatást, az önművelést, a tájékozódást és a szabadidő eltöltését. A kortárs szak- és szépirodalmat, lapokat, adattárakat és információkhoz való szabad hozzáférést minden korosztálynak biztosítja életkoruknak megfelelően. Mégis kiemelt értéket képvisel néhány gyűjteményterülete.

A régi anyagot és az 1971 óta leválasztott helyismereti dokumentumokat 1987-ben külön egységbe szervezte az intézmény: a Mogyoróssy- és helytörténeti gyűjtemény megnevezésű könyvtári részben. Azóta – anyagi forrásoktól függően – folyamatos és következetes a gyulai vonatkozású gyűjteményfejlesztés, feldolgozás és szolgáltatás. A régi könyvtári anyagnál a hiányok kiegészítése, pótlása és szakszerű feltárása az elsődleges feladat a szolgáltatások mellett. A régi anyagban kiemelt helyen áll az ún. RK-anyag (= 1851 előtt megjelent nyomtatott dokumentumok), amely fokozottan védett és jelenleg 329 db-ot tartalmaz.

A könyvtár kiemelten gyűjti az Erkel-irodalmat és -hanganyagot. A nyomtatott dokumentumok tartós megőrzésre a helyismereti gyűjteménybe kerülnek, ott mindig elérhetők. A kölcsönözhető nyomtatott kötetek, a hangfelvételek, a videofelvételek a Zenemű- és Filmtárban vannak.

A német nyelvű olvasást, a német nyelv elsajátítását 1994-ben a Goethe Intézet segítségével létrehozott Német Olvasóterem állománya segíti. Az itt található kötetek jelentősége abban rejlik, hogy a német könyvkiadás utóbbi 25 évének könyvterméséből válogat, a kortárs szak- és szépirodalmat biztosítja.

Szolgáltatások

A hagyományos szolgáltatásokon túl a könyvtár fontos szerepet vállal a várossal kapcsolatos művek megszületésében. Rendezvények, események megrendezéséhez ötletek és történeti háttér-információk is származnak a bibliotékából, de pályázatokhoz is történeti háttértudást, irodalmakat biztosít az intézmény. Tehát a felhasználó igényeire szabottabb szolgáltatásokat ad a könyvtár: igényt kelt, keres, kutat, önállóságra ösztönöz, alkotni tanít, véleményez stb. A közgyűjtemény szabadidős és tanórai foglalkozásaival, rendezvényeivel, klubjaival és szakköreivel szervezi a helyi közösséget, ösztönzi a közös tevékenységet. A különböző korú gyermekekre szabott tanórai jellegű és szabadidős foglalkozásaival a bibliotéka elkötelezetten támogatja az új nemzedék fejlődését, a finommotorikus mozgás javítását, az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását, az ismeretek játékos megszerzését. A város kulturális életét gazdagítják a könyvtári rendezvények: a Magyar Költészet Napja, az Ünnepi Könyvhét, Alapító Napja, Októberi Könyvtári Hét, Gyermekkönyvhét. Ezeken számos könyvbemutató és találkozó van, amely emberközelbe hozza az alkotókat, terjesztőket és az olvasókat, rajongókat. Vannak speciális, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvények, akciók. Ilyen például a gyerekeknek a Kedvenc mesém című sorozat és a Szentjánosbogár-est, a felnőtteknek a Világjáró gyulaiak elnevezésű programsorozat és az Olvasási kihívás elnevezésű, olvasást népszerűsítő akció. A Gyulavári Baba-mama Klub, a Gyulavári Kézimunka Szakkör, a Gyöngyfűző Szakkör önszervező kezdeményezés volt, amelyet felkarolt a könyvtár. A Sakksulit a Gyulai Sportegyesület Sakk-szakosztálya kezdeményezte, s otthonra talált az intézményben. Számos tehetséget nevelt fel. Ezek a közösségek napjainkig sikeresek.

Az informatikai eszközök fejlődésével, a világháló korszakában a könyvtár nevéhez számos e-szolgáltatás kötődik. Ezek közül kiemelten említendő az Erkel hírek aloldal (http://www.mjvk.hu/web/erkelhirek), a Gyulai Wiki (http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki) – a város online helyismereti enciklopédiája, a Gyulatour nevű adatbázis a város látványosságait veszi sorra. Folyamatosan bővül az MJVK Elektronikus Könyvtár, amely jelenleg 1418 dokumentumot tárol, ám ezeket egyelőre csak könyvtáron belül lehet használni, keresni, olvasni.