Gyulai Várszínház

  A Gyulai Várszínház minden tekintetben kiállta az idő próbáját és országosan számon tartott sajátos arculatú rangos művészeti rendezvény lett. Hatékonyan hozzájárult Gyula idegenforgalmának fejlődéséhez, jó hírnevének, vonzerejének erősödéséhez. A Gyulai Várszínház jogosan kerülhetne a Magyar Értéktárba, hiszen létrehozásakor, 1964-ben ez volt az első várszínház az országban, amelyet aztán sok másik követett Magyarország különböző váraiban. …

Olvasson tovább...

A Ladics polgárház és gyűjteménye

  A Ladics család hagyatéka különleges érték, egyedülálló történeti dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. A tizenkilencedik századi polgárság világának a Ladics-ház 8 enteriőr-szerűen berendezett terme az egyedüli, eredeti helyén fennmaradt tanúja. Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári együttes, melynek keretében úgy a tárgyi, mint az irattári …

Olvasson tovább...

Körös-völgyi Sokadalom Népművészeti Fesztivál

  A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal 2000-ben úgy döntött, hogy a Kárpát-medence élő népi kultúráját, mint nemzeti kincsünket bemutatja a nagyközönség számára. Ennek egyik állomása Gyulán a Vár előtti tér volt. Szervezetünk megtartotta az első rendezvény szellemiségét és ennek megfelelően kerül sor évente a Körös-völgyi Sokadalom megrendezésére.   A rendezvény célja: A Kárpát-medence egy tájegységének – …

Olvasson tovább...

Kunhalmok Gyula környékén, Békés megyében és Magyarországon

  A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. 23. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezek az értékek, mint …

Olvasson tovább...

Ybl Miklós: Az egykori gyulai árvaház épülete

  Wenckheim Krisztina grófnő esküvője emlékére 100 ezer forintos alapítványt hozott létre, a megyei árvaház építésére, ami Gyulán került megépítésre. Ez az épület is Ybl Miklós tervei alapján készült el, 1874 októberében birtokba is vették. A Gyulai Nőegyletnek 45 éven át volt az elnöke. Havonta átlagban 80 személyt támogatott különböző összegű pénzekkel. Támogatta még az …

Olvasson tovább...

Tölgyfahordóban készített savanyú káposzta

  Káposztafélék (fejes káposzta, vörös káposzta kelkáposzta, karalábé, karfiol, bimbóskel) a Földközi tenger környékéről származnak. Hazánkban több száz éve termesztik az ország egész területén. A fejes káposzta vagy édeskáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. aba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. A káposzta táplálkozás szempontjából értékes növény  értékes A, B1. B2, C, K, E, vitaminokat valamint emésztést elősegítő ballaszt anyagokat is tartalmaz.  …

Olvasson tovább...

A Gyulai Göndöcs-kert története

  A jelenlegi park területe a XIX. század végén alakult ki. A régi Fehér-Körös egyik mellékágának az útvonalába esett. 1884-ben Göndöcs Benedek indítványozta, hogy a Sugárút (ma: Béke sugárút) nyugati oldalán népkertet létesítsenek. A Holt-Körös mocsaras területeit feltöltötték, majd megvásárolták a szomszédos telkeket. Az így létrejött, egybefüggő zöldterületet közösségi parknak szánták. 1886-ban nagy érdeklődés mellett, …

Olvasson tovább...

A 100 éves gyulai labdarúgás története

  Gyulán nagy hagyománya van az amatőr labdarúgásnak. A szövetségen kívüli labdarúgás után 1946-ban olvashattunk a mezítlábas bajnokság szervezéséről, ahol 20 éves kor alatti fiatalokat keresett a GYAC és a GYTE csapata. Sajnos a szervezés eredményéről a napi sajtóban nem történt említés. A gyulai nagypályás labdarúgó bajnokság első évadja a rendelkezésre álló adatok alapján 1948 …

Olvasson tovább...

Régi magyar gyümölcsfajták kultúrája, gyűjtése és bemutatása

  A középkorban Magyarország Európa jeles gyümölcsös kertje volt, szinte Édenkertként tartották számon. A török után néhány nagy gyümölcsész (pl. Bereczki Máté) munkássága nyomán, habár csak részlegesen, de mégis sikerült helyreállítani az előző kedvező állapotot. A magyar kertészet és a földműves lakosság szorgalma a Kárpát-medence számos területén a legutóbbi időkig megtartott számos régi gyümölcsfajtát. Az …

Olvasson tovább...