41. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
A GYULAI NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI SZÖVETKEZET TEVÉKENYSÉGE, TÁRGYI ÖRÖKSÉGE
Befogadása: 2023. december 5.
Érték helye: Gyulai Települési értéktár
A GYULAI NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI SZÖVETKEZET TEVÉKENYSÉGE, TÁRGYI ÖRÖKSÉGE
A háziipari szövetkezetek szervezése és központosítása a második világháborút követően, az 1950-es években kezdődött el. Ez az időszak volt a több száz éven keresztül, tájegységenként eltérő paraszti kultúra megmentésének utolsó időszaka, amikor is a szövetkezetek profiljaiba bekerültek a hagyományos tárgykészítési technikák, “tárgyi népművészetként” hatással voltak a tárgyi hagyományok gyűjtésére, használati és dísztárgyak új mintáinak megalkotására, a térség munkaerő foglalkoztatásának növelésére.
E szakma értékeit Gyulán és környékén az 1957. augusztus 21-én megalakult GYULAI HÁZIIPARI TERMELŐ SZÖVETKEZET, majd a népművészeti és tájjellegű alkotások szakmai elismerése után a GYULAI NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZZIPARI SZÖVETKEZET vitte tovább (1960-). A rendszerváltást követően Gyulai FOLK-ART CO-OP Szőnyegszövő és Ruhaipari Kft. (1998-) néven folytatta népművészeti és népi iparművészeti tevékenységét.
A KÖRÖSÖK VÖLGYE természeti kincseit- fűzvessző, gyékény- kitermelve indult el- széles bedolgozói rendszerrel- a kosár és fonott áruk készítése, kereskedelme, majd a helyi hagyományokból merítve a horgolt és kötött áruk, a BÉKÉSI SZŰCSHÍMZÉS és a trianoni határainkon átnyúló, de a hímzésformát máig őrző KALOTASZEGI ÍRÁSOS KÉZIMUNKÁK készítése. A tevékenység – az évszázados paraszti kultúrából merítve – RONGYSZŐNYEG gyártásával folytatódott, honosodott a határ menti székely festékes mintaelemeket is tartalmazó gyapjú, torontáli szőnyegek gyártása és “megszületett” a takácsszövés technikáját alkalmazva a GYULAI SZŐTTES.
A vállalkozás elismertsége, alkotásai eljutottak a hazai, szakmai kereskedelmi bolthálózatokhoz, exporttevékenysége “behálózta” Európa, Japán, USA piacait. 1980-as években már közel 800 fő kapcsolódott be az alkotások előállításába. Számos nemzetközi, országos és helyi elismerés bizonyítja a tagság kiváló munkáját, a hiteles alkotások szerepét a kézművességben. Az 1970-es évektől kezdődően neves – Ferenczy Noémi díjas- iparművészek is bekapcsolódtak a tervezésbe (Kordováner János, Szilasi Anna, E. Szabó Margit).
A szövetkezet kiemelkedő munkát végzett a KÖRNYEZETI VÁROSKÉP kialakításában is: 1980-ban megvásárolták az 1911-ben épült “Bakancsgyár” épületét (Gyula, Corvin u. 15.) amely helyi műemlék védelem alatt áll és homlokzatát eredeti állapotban állították vissza. A 48-as utca 15-17 sz. ingatlanon – illeszkedve a városképhez – új épületkomplexum létesült.
A társaság- önhibájukon kívül – 2008. október 20-án végelszámolással megszűnt. Az írott anyagon túl közel 200 db-os népművészeti gyűjtemény, tárgyak, munkaeszközök várják az érdeklődő látogatókat a GYULAVÁRI WENCHEIM-ALMÁSY KASTÉLY kiállító termében. Ez egyben a nagy múltú kollektíva TÁRGYI ÖRÖKSÉGE is.
FELADATUNK A MÚLT ÁTMENTÉSE A MÁNAK ÉS TOVÁBBVINNI A JÖVŐNEK!
Gyula, 2023. december 5.
Vígh Imre elnök
ügyvezető