A GYULAI VÁR

2. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG – A GYULAI VÁR
Kategóriája: kulturális örökség
Befogadása: 2013. július 09.
Érték helye: Békés Megyei Értéktár

Gyula belvárosában áll Közép-Európa egyetlen, épen maradt, cölöpökre épített, síkvidéki, gótikus téglavára egy reneszánsz rondella-toronnyal. Építését Maróti János macsói bán kezdte 1405-ben, végleges formáját a Zsigmond-korban nyerte el. A bevakolt, külső várfalakat Liska András régész vezetésével Parádi Nándor, Feld István és Gerelyes Ibolya tárták
fel 2016-ban. 1482-ben Corvin János tulajdona volt, majd Brandenburgi György őrgrófé. Ekkor vált erődítménnyé. Történetének legismertebb epizódja az 1566-os ostrom, amikor Szulejmán szultán Pertaf pasát, a másodvezért küldte a vár ellen. A Kerecsényi László várkapitány vezette, mintegy 2000 fős sereg a végvári harcok történetében a leghosszabb ideig, 62 napig tartott ki hősiesen a kb. 30-40.000 fős török túlerővel szemben. A járvány és ivóvízhiány tizedelte magyarok végül feladták. 129 éves török uralom után foglalták vissza a várat.

Lakottsága 1905-ben szűnt meg. Almásy Dénes gróf díszkertet alakított ki a romantikus várrom körül. A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött, 1962 óta múzeum, 1964 óta színház is működik benne. 2005-től megújulva, 24 interaktív kiállítóteremmel várja a látogatókat. Kenyeret sütnek, kovácsolnak, korongoznak, a kápolnában
esketnek, a lovagteremben illusztris vendégeket fogadnak, olykor használják a borozót. A rendezvényeket korhű, jelmezes tárlatvezetéssel teszik még színesebbé, falai között hagyományőrzők működnek. A gyulai vár 2012-től történelmi, honvédtiszti emlékhely. Országosan kiemelt műemlék.