19. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
KUNHALMOK GYULA KÖRNYÉKÉN ÉS BÉKÉS MEGYÉBEN
Kategóriája: kulturális örökség
Befogadása: 2015. október 7.
Érték helye: Békés Megyei Értéktár
A kunhalom törvényi védelem alatt álló (1996. évi LIII. törvény; 23. § (1-3) f )), jellemzően az i.e. III. évszázadtól épített, jellegzetes formájú, tájképi botanikai, zoológiai, történelmi, régészeti, kultúrtörténeti jelentőségű földhalom. Többnyire 20–90 m széles, 0,5–12 m magas, 50–160 m pajzsméretű domb. A nagy-magyarországi területen akár 40000 is lehetett belőlük. Funkciót tekintve temetkezési, lakó-, őr- vagy szakrális helyek. Később sokuk tetején templom, monostor, geodéziai
torony, tanya, pince, szélmalom, vadászles épült. Sokszor érzékeljük, hogy településnevekben vagy településhatárok helyneveiben tetten érhető a -halom utótag. Így van ez Gyula környékén is: Keresztes-halom, Farkas-halom I-II., Kálvária-halom, Pince-halom, Mikó-halom, Gyökehalom. A legtöbb kunhalom jól felismerhető, hiszen szabad szemmel is láthatóan kiemelkednek az alföldi tájból. A kevésbé lepusztított kunhalmokon jellegzetes növényfajok virágoznak: pl. taréjos búzafű
vagy a löszpusztarét társulásai; állatvilága szintén pazar, az ősi sztyeppei állatfajok minden törzsfejlődési szinten belakják. Ennek a biodiverzitásnak, látványnak, hangulatnak, esztétikai pozitívumoknak, színeknek, ezeknek
a különleges hazai „földpiramisoknak” a megőrzése, fenntartása komoly szakmai feladat. A Magyar Nemzeti Múzeum elindított egy folyóiratot, amely segít az adatmegőrzésben: Régészeti Kutatások Magyarországon.