22. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
SZIKVÍZ GYULÁN
“ A gyulai értékek között is”
Kategóriája: agrár- és élelmiszergazdaság
Befogadása: 2021
Érték helye: Gyulai Települési Értéktár
A szódavíz hungarikum, hagyományos neve a szikvíz, amelynek eredete abból a tényből fakad, hogy a készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították. A szóda kémiai neve valójában nátriumkarbonát, nagy nyomás alatt lévő szénsavas ital. A „szikvíz” elnevezés pedig csak olyan termékre vonatkozik Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes (általában 25 literes) ballonokba töltenek. Elkészítése úgy történik, hogy nagy nyomáson (4-6 bar, azaz akár hatszorosa a légköri nyomásnak) szén-dioxiddal dúsítják a kristálytiszta ivó- vagy ásványvizet, ami így szénsavval telítődik. A nagy nyomáson töltött palackokban folytatódik a gáz oldódása, ezért később bennük a nyomás valamelyest lecsökken (kb. 10%-kal). Ezeket a palackokat szifonnak nevezik. Bennük a
szabad gáz és a víz aránya 15% : 85%, így a víz kényelmesen kinyerhető.
Az oldott széndioxid tartalom: kb. 7–8 g/liter, pH értéke 3 és 4 közötti. Legtöbbször szomjoltó ital, illetve kedvelt fröccs-adalék. Magyarországon való gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki (Mesterséges savanyúvizek, 1829), ő volt az első szikvízgyártó is (Pest, 1842). A szikvíz 2013-ban került be a Magyar Értéktárba. Gyulán elsőként Kiss Örs családja
foglalkozott szikvízgyártással. Ma a Sajti-féle szódagyártó vállalkozás ismert. Termékeikben több lépcsőben szűrt, klórmentes, tisztított ivóvíz található. A XIX. századi hagyományokat követve házhoz is szállítanak. Vízadagoló gépek forgalmazásával és kihelyezésével is foglalkoznak.