A GYULAI GÖNDÖCS-KERT TÖRTÉNETE

7. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
A GYULAI GÖNDÖCS-KERT TÖRTÉNETE
Kategóriája: természeti környezet
Befogadása: 2016. február 18.
Érték helye: Békés Megyei Értéktár

Göndöcs Benedek apát a parlamentben indítványozta egy városi közkert létesítését 1884-ben, róla nevezték el 1894-ben. A Ó-Fehér-Körös mocsaras területeit feltöltötték, 1886-ban parkosították. 1887-ben Göndöcs Benedek felszólalt egy Pavilon építése mellett. A rendezvényekre szánt impozáns, neobarokk épületet 1889- ben Blaha Lujza vendégszereplésével adták át. 1895-ben adtak át ugyanitt egy neoklasszicista építményt, amely ma is múzeum: Kohán Képtár. 1901-ben felépítették az Erkel Színkör épületét, amely nyári faszínházként funkcionált az 1960-as évekig. 1936- ban katonazenekari koncertek céljára zenepavilont építettek.

1973-ban megépült az Erkel Művelődési Központ, illetve egy egyedülálló víztorony a tetejében napfizikai obszervatóriummal. 1994-ben a Göndöcskert sarkán épült fel a Városi Tornacsarnok, amely ma a Prohászka Zsolt nevét viseli. 2014-ben avatták a XX. Századi Hősök és Áldozatok Emlékművet, ugyanebben az évben a parkot rehabilitálták. A park teljes megújulása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2014-ben Gyula városa arany minősítést ért el az „Entente Florale Europe” nemzetközi virágosítási versenyen. A kert a város egyik legkellemesebb zöld foltja, komoly dendrológiai értékekkel: vadgesztenye, platán, tölgy, fekete fenyő, ezüsthárs, japán akác és nyaranta egy telepített rózsakert emlékeztet az egykori illatos virágtengerre. A mai Vigadó épülete egykor Dübögő néven működött és legendás pop-rock rendezvényeknek adott helyet.