25. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
RÉGI MAGYAR GYÜMÖLCSFAJTÁK KULTÚRÁJA
Kategóriája: agrár- és élelmiszergazdaság
Befogadása: 2016. február 18.
Érték helye: Gyulai Települési Értéktár
A középkori Magyarország Európa gyümölcsös Édenkertje volt. A törökök után néhány nagy gyümölcsésznek (pl. Bereczki Máté) sikerült helyreállítani a hódoltság előtti állapotokat. Noha a kapitalizmus javarészt kiszorította a hagyományos ipari termelést, a génbankok sok száz értékes fajtát megmentettek, reménykeltő alapanyagokkal foglalkozhatnak
a legelszántabb kertészek. Néhány gyulai kertbarát okulva eleink gyümölcstermesztő és -mentő akciójából egy kuriózumot hozott létre 2014- ben, amikor is egy Tündérkertet létesítettek a gyulai Kálvária-dombnál. Hivatásos kertészek, kertészeti vállalkozások belépésével megalapították a Régi Gyümölcsfajták Baráti Körét (elnök: dr. Pocsay Gábor). Az oltványok körüli
1 hektáros területet a középkori ferencesek mintájára, a város iskolásaival – és környezettudatos szüleikkel „örökbefogadási szerződéseket kötve” – bérkertté tették. Jut is, marad is alapon ültetési gyakorlatokat szerveztek:
a gyümölcs egyik felét kiutalták, másik feléből rendezték a kertfenntartást. A kilátogatók önkéntes kerti munkákat vállaltak, megtanultak oltani, szemezni, faiskolát gondozni. Máig összesen 150 régi fajtájú oltványt ültettek
el. A Régi Gyümölcsfajták Kertjéből oktató, bemutató- és pihenőkert lett. 2011-ben a kertbarátok javasolták módszerük alkalmazását a református egyházkerületek iskoláinak is, így az egész Kárpát-medence területén alakultak önállóan gazdálkodó kis tankertek a gyulai Kálvária-kert mintájára.